@Briliant: Persze, elolvastam, azokra azért nem reagáltam, mert természetes az odafigyelés ha szeretet van. :)
Igen, tudom (hiszen én is látom), hogy kapcsolatok mennek szét, de hidd el, hogy csak azok a kapcsolatok tudnak szétmenni, ahol nem volt szeretet. Annak hitték, hogy az volt, de mégsem.
Azért próbáltam leírni, hogy hogyan is működik ha tényleg szeretet van. Ott jöhet tornádó, szélvihar, egy másik ember... egyszerűen semmi sem tudja széttépni a két ember kapcsolatát.
Lehetetlen, mivel a szeretet állandó.
Amik szétmennek (bár szeretetnek hitték, de) sosem volt az.
Talán nem könnyű elfogadni de sajnos így van.
@mandulazöld: Kedves Mandulazöld, remélem a cikk végére is elértél...;)
Sajnálatos módon, kapcsolatok mentek tönkre a közvetlen környezetemben, hosszú boldog és egymásért élt évek teltek el. Amik aztán már nem számítanak, amikor a másik lépni akar, továbblépni... Gúzsba kötni és bántani kezdik egymást a "szeretet nevében". A cikk erre próbálja felhívni a figyelmet! Köszönöm, hogy ellátogattál hozzám: Briliáns
Ha valakit valamikor valamiért megszerettünk, akkor az érzés miért múlik el?----éppen a valamiért miatt múlik el. :) Ez nem szeretet, a szeretetben nincsen sem miért, sem mert... :)
Vagy ha el is múlik, akkor miért áruljuk el csúnyán a másikat? Miért csaljuk meg, miért nézzük le, miért tapossuk sárba, esetleg küldjük a sírba? (Sajnálatos, de a szerelmi esetek egy része még halállal is végződhet! Akár egy vita fajul el, akár a megaláztatás érzése vezet el odáig, egyik sem okoz végül örömet annak a félnek, aki életben marad!)---- a szeretet örök állandó. :) Nem árulunk el senkit, folyamatosan változunk és kapcsolatok alatt/közben értjük meg igazán mi is az igazán fontos.
Biztos, hogy mindent meg lehet oldani, meg lehet beszélni. Nem hiszem el, hogy a megoldás az, ha testileg és lelkileg megnyomorítjuk a valamikor szeretett párunkat. A következő szinthez értetek? Valamikor még fiatalon megvolt az összhang, a közös szórakozás, baráti kör, életvitel, látásmód, de már nincs? Valahol útközben elveszett? Vagy mi történt? Mi az a pont, ahol a dolgok más irányba fordultak? Mikor lettetek idegenek?----változás...
Ha mélyen és legfőképp őszintén a lelkedbe tekintesz, látod-e még a párodban azt, akit megszerettél? Akiért őrülten odavoltál, akinek ittad szavait és vágytad a közelségét… Ott van még, létezik még? Hm, hogy ezen már rég gondolkoztál? Sőt, soha!----ha tényleg szeretet van akkor folyamatosan azt az embert látja a másik akit megszeretett. :)
2015.09.04. 11:56:38
Igen, tudom (hiszen én is látom), hogy kapcsolatok mennek szét, de hidd el, hogy csak azok a kapcsolatok tudnak szétmenni, ahol nem volt szeretet. Annak hitték, hogy az volt, de mégsem.
Azért próbáltam leírni, hogy hogyan is működik ha tényleg szeretet van. Ott jöhet tornádó, szélvihar, egy másik ember... egyszerűen semmi sem tudja széttépni a két ember kapcsolatát.
Lehetetlen, mivel a szeretet állandó.
Amik szétmennek (bár szeretetnek hitték, de) sosem volt az.
Talán nem könnyű elfogadni de sajnos így van.
Bejegyzés: Bevallom, mit érzek...
Briliant 2015.09.03. 18:47:50
Sajnálatos módon, kapcsolatok mentek tönkre a közvetlen környezetemben, hosszú boldog és egymásért élt évek teltek el. Amik aztán már nem számítanak, amikor a másik lépni akar, továbblépni... Gúzsba kötni és bántani kezdik egymást a "szeretet nevében". A cikk erre próbálja felhívni a figyelmet! Köszönöm, hogy ellátogattál hozzám: Briliáns
Bejegyzés: Bevallom, mit érzek...
2015.09.03. 18:39:22
Vagy ha el is múlik, akkor miért áruljuk el csúnyán a másikat? Miért csaljuk meg, miért nézzük le, miért tapossuk sárba, esetleg küldjük a sírba? (Sajnálatos, de a szerelmi esetek egy része még halállal is végződhet! Akár egy vita fajul el, akár a megaláztatás érzése vezet el odáig, egyik sem okoz végül örömet annak a félnek, aki életben marad!)---- a szeretet örök állandó. :) Nem árulunk el senkit, folyamatosan változunk és kapcsolatok alatt/közben értjük meg igazán mi is az igazán fontos.
Biztos, hogy mindent meg lehet oldani, meg lehet beszélni. Nem hiszem el, hogy a megoldás az, ha testileg és lelkileg megnyomorítjuk a valamikor szeretett párunkat. A következő szinthez értetek? Valamikor még fiatalon megvolt az összhang, a közös szórakozás, baráti kör, életvitel, látásmód, de már nincs? Valahol útközben elveszett? Vagy mi történt? Mi az a pont, ahol a dolgok más irányba fordultak? Mikor lettetek idegenek?----változás...
Ha mélyen és legfőképp őszintén a lelkedbe tekintesz, látod-e még a párodban azt, akit megszerettél? Akiért őrülten odavoltál, akinek ittad szavait és vágytad a közelségét… Ott van még, létezik még? Hm, hogy ezen már rég gondolkoztál? Sőt, soha!----ha tényleg szeretet van akkor folyamatosan azt az embert látja a másik akit megszeretett. :)
Bejegyzés: Bevallom, mit érzek...