Gondolkoztál-e már valamikor azon, hogy a párod, mitől lesz a Párod? Így nagy betűvel! Mert tudom, hogy mindannyian Őrá vágyunk, Őt keressük. De vajon megtaláltad-e már?

    Lehet, hogy néhány pontban majd nem értesz velem egyet, de szerintem az igazi Párunknak megvannak az ismérvei.

Az igazi Párod olyasvalaki:

• Aki nem tud olyat tenni, amit egy mosollyal ne tehetne jóvá.

• Aki különben sem ártana neked szándékosan, és ha véletlen meg is bánt, már az arcod rándulásából is tudja, hogy baj van.

• Aki, mikor megismerted ugyanolyan tisztelettel és szeretettel bánt veled, mint most, amikor már a számát sem tudjátok hányadik napon vagytok túl.

• Akivel bármiről, de a legapróbb dolgoktól az életbevágó kérdésekig mindenről, tudtok fesztelenül és őszintén beszélni.

• Akit érdekel, hogy mit gondolsz, és mi az, ami épp foglalkoztat.

• Aki még álmában is úgy fordul, hogy téged keres a keze, és úgy ölel, mint ébren is tenné.

• Akinek első gondolata vagy reggel, és kéri a Jóéjt-puszit az elalváshoz.

• Aki nem tartana fenn akár csak baráti viszonyt másokkal, hogy arról te bármikor ne kérdezhetnél vagy ne mehetnél velük.

• Akinek fontos, hogy ott vagy, és beleférsz a napjaiba.

• Akitől nem kell kérned semmit születés-, és névnapodra, hisz tudja, lesi minden kívánságod.

• Aki pont ugyanúgy érez irántad, mint te iránta, mindegy milyen dologgal kell szembenéznetek, tudod, hogy nem vagy egyedül.

• Aki anélkül is szeret, hogy sminket vagy márkás ruhákat viselnél, és a reggeli álmos arcodra úgy ad csókot, mintha te lennél az egyedüli és a legszebb a földkerekségen.

    Valószínűleg lehet még találni jeleket, amiből biztos lehetsz benne, hogy ő a Párod. De a legfontosabb az érzés, hogy szeretsz valakit, aki viszontszeret. Elmesélek egy rövid történetet, aminek szem és fültanúja voltam pár évvel ezelőtt egy nyári napon:

    Ültem az 50-es villamoson, Határ úthoz közeledtünk, egy öreg házaspár készülődött a leszálláshoz. A papa, aki szemben volt az ablakkal, kinézett, és meglátta, hogy egy kis homokdombon pár szál piros pipacs bólogat. Megérintette a párja karját, és azt mondta neki: "nézd csak...", és a virágok felé mutatott: "Pipacsok!" . A mama is épp felállt, a jelzett irányba nézett és elmosolyodott. Pár pillanatig gyönyörködött bennük, majd azt mondta: "Igen, szépek! Köszönöm, hogy megmutattad!"

Szerintem erről szól!

K-H Zs