Angyalok...., hm, sokszor gondolkoztam már kik is ezek a lények? Miért oly misztikus a létük, miért lengi őket körül olyan sejtelmes titokzatosság? Miért nem látjuk őket igazából soha?

    Mígnem arra a következtetésre jutottam, hogy mert valami különlegeset akarunk látni. Valami olyat keresünk, ami nem hétköznapi. Nem jön velünk szembe az utcán, nem olyan, mint mi. Különben is, ha valami annyira jó, csakis láthatatlan lehet! Sőt talán nem is létezik, gondolják sokan.

    Akkor elárulom nektek, az angyalok igenis léteznek. Itt járnak köztünk, lélegeznek, beszélnek, mosolyognak, nevetnek, sőt sírnak. Dühösek is tudnak lenni, épp úgy, mint TE.

    A különbség csak az, az átlagos ember és az ANGYAL között, hogy ők feltétlen hisznek a JÓ létezésében. Abban, hogy minden a megfelelő módon alakul. Mindenben és mindenkiben megtalálják azt, ahová tart, és ami lehet belőle. Teljes mellszélességgel kiállnak azért, amiben és akiben hisznek! És segítenek neked az utadon, hogy mikor megbotlasz, se ess nagyot. Leporolják a ruhád, letörlik a kicsorduló könnycseppedet. Rád mosolyognak, megsimítják a hajad, és azt mondják: nincs semmi baj, menj tovább!

    Azt hiszed, az angyalokat nehéz felismerni? Egyáltalán nem az, biztosan tudom, hogy most is többen körülvesznek téged. Csak úgy hívod őket: barátom, barátnőm, anyukám, tanárom, kedvesem, stb.

    Az egyetlen, ami talán megnehezíti a felismerésüket az, amilyen szituációban találkozunk velük. De hidd el, mindig rá fogsz jönni, hogy ki az angyalod! Vagy ki volt az angyalod, hisz lehet csak évek múlva eszmélsz rá. Az egyetlen biztos ismérv az lehet, hogy ha rá(juk) gondolsz, elönt a hála érzése!

    Mondok neked valami ennél is furcsábbat ! Kapaszkodj meg! Te magad is ANGYAL VAGY!"

K-H Zs