Nem tudom, miért, de a napokban sok dolgon hatódom meg! Elég hozzá egy aranyos videó, egy kedves gesztus, egy örömhír egy baráttól, pár kósza gondolat, mit megosztunk… és mégis. Olyan hirtelen eljutnak ezek a hatások a szívemig, (vagy hová?), hogy egyszerűen kivédhetetlenül, már csak azt veszem…
Kinyitod a szemed, és egy újabb napra ébredsz. Kikászálódsz a fürdőbe, megmosod az arcod, a fogad, megfésülködsz, és a tükörbe nézel.
Felveszed az aznapra szóló legszebb mosolyod. Igen, jól olvastad, az aznapra szólót.
Mert az emberi éned az elfárad benned, és mindennap…
Mindenki várja az Érzést, és amikor úgy tűnik, hogy ott van, megérkezett, teli szájjal mosolyogva, élvezettel és örömmel ugranak bele. Csakhogy az egy másik ember által válik teljessé. Kell hozzá Ő, és az a Másik is.
Aki ember. Hibázik, hozza magával a múltját, a…
Te, hogy vagy az öröm érzésével? Mi a helyzet a hála kérdésével? Pozitív típusú embernek vallod magad, vagy inkább negatívnak? Vagy talán azt mondanád, hogy csak reálisan látsz?
Most csak úgy őszintén magunkba nézve, és persze ebbe magamat is beleértem, alapjában véve talán könnyebben…
Mindig csodáltam azokat a nőket, anyukákat, akik képesek órákat pepecselni egy-egy étel, édesség, torta elkészítésével. Nem tudom, ti hogy vagyok vele, de én…
Ma azt hiszem, olyan napom van, hogy minden összekapcsolódik, ami csak szembejön velem.
Érezted már valamikor így? Mindent és mindenkit szeretsz, át tudnád ölelni a világot. Mindenkihez van egy kedves szavad, és még az idegenekre is mosolyogsz. Micsoda ragyogó…
Jól van, akkor kezdem én!
Hogy vagy? Mi újság veled? Hogy telt a napod? Tudod, nagyon szeretlek! Számodra talán furcsa lehet, de érdekel, hogy mi zajlik benned, és körülötted! Mesélj nekem magadról! Látom, hogy valami bánt, szeretnéd elmondani? Köszönöm, hogy megosztottad velem.…
"Nem próbálok meg az lenni, aki nem vagyok. Csak megpróbálok az lenni, aki én vagyok."
Évekkel ezelőtt fogalmazódott meg bennem az előbb leírt, két egymással összefüggő gondolat. Hogy miért? Mert mindannyiunk életében vannak olyan kapcsolatok, amikor úgy…
A Miért ne? a kedvenc kérdésem. Amikor a dolgok nem úgy történnek, mint ahogy én szerettem volna, akkor kérdezem meg a kérdést: "Miért ne..?" és a kérdést így folytatom… "lehetne az, hogy azok a dolgok, amik körülöttem történnek, hasznomra váljanak?"
Egyszerűen csak át kell kicsit…
Nem tudom volt-e abban részed, hogy mikor gyerekként hazamentél, és élményeidet, kudarcaidat meg akartad osztani valakivel, akkor a szüleid meghallgattak, és a reakciójuk az adott helyzetnek megfelelően volt épp meglepett, megbocsátó, együttérző, törődő? Hogy örültek veled, amikor majd ki…