Nem tudom, kedves nőtársam te hogy érzel a női léted iránt? Áldod vagy átkozod, hogy NŐ vagy? Úgy érzed túl sok, amit tőled várnak? Vagy játszi könnyedséggel veszed ezt a csodaszép kihívását az életnek? Rengeteget élhetsz meg az által, hogy nőnek születtél!

     Érzelmekkel, lélekkel és szívvel megáldva, ölelő karokkal és simogató kezekkel csodákat vagy képes tenni azok életében, akiket szeretsz. Hogy ehhez a felismeréshez néha rögös út vezet? Igen, mindaddig míg el nem fogadod és meg nem szereted a tényt, hogy NŐNEK születtél, és ezzel a legnagyobb adományt kaptad az élethez, addig az út egy kicsit rázós lehet! De túlélésre terveztek!

Nőnek lenni

Megszülettem, kisleánynak

édesapám ...

     Néha azt tapasztalom, hogy ha papírra vetem a gondolataimat, akkor jobban tudok koncentrálni a valódi érzéseimre és céljaimra.  Segít összefoglalni, amit el akarok érni. Segít kitisztítani a képet és megvilágítja, hogy valós-e az elképzelésem, vagy sem.  Pár évvel ezelőtt, amikor még csak sejtettem, hogy egy akkor elkezdődött folyamatnak az életemben, mi lesz, mi lehet a végkimenetele, akkor éreztem úgy, hogy szükségem van arra, hogy lejegyezzem, mit szeretnék. Azt tudtam csak, hogy tisztán és szeretetteljesen akarom elérni. Azt tudtam csak, hogy csak akkor akarom azt átélni, ha másokkal is megosztható az örömöm, ha semmilyen titok és rossz érzés nem kapcsolódik hozzá.

    Hogy mi az oka, hogy megosztom veletek ezt a ...

Leszel a barátom? Nem ismerlek még ugyan, de szimpatikus vagy, jössz-e velem játszani? Az építőkockákat én is szeretem, és tudod még mit? Rajzolni. Meg bújócskázni ott a fák között. Mi lenne, ha futnánk egyet a málnabokorig? Szaladj, mert úgyis utolérlek!

     Feltennék neked néhány kérdést, nem kell, hogy nekem válaszolj, de őszinte légy, kérlek! Vannak igazi barátaid? Van az életedben valaki, akihez annyira közel állsz, mintha egyek lennétek? Barátodnak is tartod-e a társadat? A kapcsolataidban tudsz-e barátként viselkedni?

     Azt gondolom, hogy fontos az a kapcsolataink kialakulásában, hogy legyenek közös érdeklődési területek, hiszen ezek adják az együtt töltött idő varázsát. A nézetek és elképzelések ...

   Az a kérdés, hogy egy kapcsolatban ki választ? Egyszerű a válasz, Ti ketten ! Ahhoz, hogy kapcsolat, bármiféle kapcsolat alakuljon ki, kell az a KÉT szereplő! Sosem lesz egy nő a szeretője, barátnője, felesége csak úgy véletlenül valakinek! Kell az a férfi, aki elkezd udvarolni, és kell az a nő, aki elfogadja azt. Ez soha nem egyemberes játék!

    Hogy kinek mit jelent az "udvarlás ", és az a megfelelő-e számára, azt is embere válogatja. Van, akinek a mindennapi virághalom is semmiség lenne. Míg a másik majd megőrülne tőle, hogy még egy szál virágot kapott aznap...

    Míg férfiak esetén, lehet, hogy egész életében nem tanul meg udvarolni, hisz mindig is körülzsongták, nem volt rá szüksége. De van olyan is, aki ...

Nem bánom, hogy az vagy, aki vagy, de én is szeretnék önmagam lenni, ezt el kell fogadnod.

 

    Jól van, rendben, elismerem! Látom, hogy sokszor vagy szétszórt. Az idegeimen játszol a türelmetlenségeddel önmagaddal szemben. A szemeim forgatom, mikor megint mustárt nyomsz olyan étel mellé, amiről életemben nem gondolnám, hogy megkóstolnám úgy. A papucsod folyton az útban hagyod. De ez embernek ezért van agya, hogy elemezze, és észrevegye a különbségeket. A reggel és az este között, a kellemes és a kellemetlen között. A figyelmesség és a bunkóság között. Nem kevésbé közted és köztem.

    Azonban, azért van a szívem, hogy a sok analízált adat között az embert is észrevegyem. Az adatait halmazát, amit mindennap ...

- Milyen volt a mai napod? Úh, sajnálattal hallom, hogy elromlott a kávéfőződ. Tudom, hogy nem indul jól a reggeled kávé nélkül. De mi történt aztán?

- Betértem egy kávézóba, mert pont az orrom előtt ment a busz is el. A következőre meg várhattam fél órát. Már épp azt gondoltam, hogy kávéhoz sem jutok, mert olyan sor állt.

- Aztán meg leülni nem volt hová? Nem semmi, ez tényleg nem a te napod. De meglepetésedre egy jóképű férfi rád mosolygott, és hellyel kínált az asztalánál. Beszélgettetek?

- Igen, mesélt is róla, hogy neki sem jött jól ez a metrósztrájk, ő is beszorult a dugóba a kocsival. Egyébként az irodában szokott kávézni, de mit volt, mit tenni, beült ő is ide. Pedig rengeteg dolga lenne, épp nyári ...

    Annyi szót aggatunk másokra, amivel elkülönítjük őket magunktól. Ők mások, nem olyanok, mint mi. Ne is említsenek minket velük egy lapon se. De miért baj az, ha valaki különbözik? Miért baj az, ha más az egyénisége, a vérmérséklete, a világlátása, az értékítélete?

    A következőkben egyik barátomról mesélek nektek. Őt mikor megismertem, nem is tudom, miről beszélgettünk, de órákig tartott, arra jól emlékszem. Már inkább reggel volt, mikor befejeztük a beszélgetés, ami üzenetváltásokkal kezdődött még az egyik este folyamán. Arra emlékszem még, hogy egy közös ismerősünk irányított hozzá, és mint szeretett mentoráról beszélt nekem róla. Tehetséges grafikusként említette őt nekem, de a kis országunk ...

    A mai történet egy kedves barátnőm nővéréről fog szólni. Ez egyben a negyedik sztori is, ami Kapcsolati háló cikkemhez kapcsolódik. Talán már kezditek is unni ezeket a mások életéről szóló történeteket. Vagy éppen, hogy kezditek megszokni a mindennapjaitokba és a gondolataitokba befészkelő ismeretlen ismerősöket?

    Akárhogyan is, de ma sem maradtok olvasni- és gondolkodnivaló nélkül, ez az egy biztos! Szóval, történt úgy, hogy megismertem egy leányt, aki határon túlról költözött a nagyvárosunkba, és történetesen öcsémmel találkozott. Az a mese nem ért szép véget, de a kicsi lány, mondhatni már testvéri bizalommal fordult felém bánatában. Igyekeztem mindent megtenni, amit csak tehettem, hogy kilábaljon ...

     Amikor eldöntöttem, hogy róla is írok egy cikket, még nem is tudtam, hogy milyen nehéz feladat elé állítottam magamat. Páran esetleg emlékeztek a Kapcsolati háló című posztomban több barátomat is megemlítettem, akikre büszke vagyok. Ő is az egyikük. Hogy miért írok róla? Talán többen is felismeritek magatokat benne!

    Igazából nem találkoztunk még soha, és ahogy “megismertem” is elég kúsza történet, nem is igazán részletezném. Talán csak annyiban térek ki rá, hogy az első pillanattól egy egyenes, őszinte, érdeklődő, tiszta lelkű embernek tűnt számomra. Ezt azóta sem gondolom másképp. Nagyon sokat megtudtam róla ezalatt a pár hónap alatt, lehet hogy már közeledünk az egy évhez?! Ez csak most jutott ...